12. SZAKASZ: Ökológiai információk


12. SZAKASZ: Ökológiai információk

A biztonsági adatlap e szakasza a környezetbe kibocsátott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelése érdekében szolgáltatott információt ismerteti. A biztonsági adatlap 12.1–12.6. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, a fajok, a közeg, a mértékegységek, a vizsgálat időtartamának és a vizsgálat feltételeinek egyértelmű feltüntetésével együtt. Ez az információ a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési gyakorlatok, a kibocsátás-ellenőrzés, a véletlenszerű kibocsátás intézkedései és a szállítás során lehet hasznos. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot.

A bioakkumulációra, a perzisztenciára és a lebonthatóságra vonatkozó információkat – rendelkezésükre állásuk és megfelelőségük esetén – a keverékben lévő mindegyik adott anyagra vonatkozóan közölni kell. Szintén közölni kell az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információt.

Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

12.1.

Toxicitás

Rendelkezésre állása esetén közölni kell a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával előállított információt. Itt kell megadni azokat a vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően, amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra, és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátló hatással van a mikroorganizmusok működésére, meg kell említeni a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékleteinek alkalmazása nyomán keletkező információk összefoglalását.

12.2. Perzisztencia és lebonthatóság

A perzisztencia és a lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben lebomlik biodegradáción vagy olyan más folyamatokon keresztül, mint például az oxidáció vagy a hidrolízis. Rendelkezésre állásuk esetén közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges vonatkozó vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő berendezésben való lebomló képességét.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap

3. szakaszában fel kell sorolni.

12.3. Bioakkumulációs képesség

A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy valamely területen található élőlények összességében felhalmozódik, és végül áthalad az élelmiszerláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási együtthatóra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF) történő hivatkozást, amennyiben rendelkezésre áll.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap

3. szakaszában fel kell sorolni.

12.4. A talajban való mobilitás

A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerül, a természet erőinek hatására a talajvízbe vagy a kibocsátásuk helyétől messzire jut. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A mobilitásra vonatkozó információ a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy tervezett eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozható meg. Például a Koc-értékek az oktanol/víz megoszlási együtthatókból (Kow) jelezhetők előre. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

Amennyiben kísérleti adatok is rendelkezésre állnak, akkor ezek általában elsőbbséget élveznek a modellekkel és az előrejelzésekkel szemben.

12.5. A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vpvB-értékelés eredményeit.

12.6. Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózontermelő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra, az endokrin rendszert károsító potenciálra és/vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.

További információ: Biztonsági adatlap készítése, fordítása, háttéranyagok a REACH-ről 

A 453/2010/EU Rendelet végleges szövege. Hatályos: 2010.12.01.!

Címkék:  REACH II mellékletebiztonsági adatlap

Ikonok