44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet letöltése

 

 

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. § (4) bekezdése a) pontjának aa)–ah) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

 

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

 

a) foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat,

 

b) gyermek: 14. életévét be nem töltött kiskorú személy,

 

c) emberi mérgezési eset: az ország területén bekövetkező, bármilyen eredetű veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék hatásának tulajdonítható emberi mérgezés, ideértve az emberi és állatgyógyászati szerek, növényvédő szerek, növényi és állati mérgek, kábítószerek alkalmazásából származó mérgezéseket is, de kivéve az ételmérgezéseket és a foglalkozási megbetegedéseket,

 

d) teratogén: fejlődési rendellenességet okozó,

 

e) ökotoxikus: az élő szervezeteket, azok utódait vagy populációit közvetlenül vagy a táplálékláncon át, azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsító (mérgező, teratogén, mutagén stb.).

 

(2) Az anyagok osztályozása, csomagolása (címkézése) és a kockázatok értékelése tekintetében e rendelet alkalmazásában

 

a) anyag: az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti, valamint az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti fogalom,

 

b) keverék: az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti, valamint az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti fogalom, azzal, hogy e fogalom az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében foglalt eltérésekre figyelemmel alkalmazható a keverékek e cikk alapján 2015. június 1-jéig történő osztályozására, címkézésére és csomagolására,

 

c) forgalomba hozatal: az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti, valamint az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti fogalom,

 

d) EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke,

 

e) ELINCS: az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke.

 

(A Kbtv. 5. §-ához)

 

2. § (1) A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét az 1. és 2. számú mellékletek tartalmazzák.

 

(2) Az osztályozás és feliratozás általános követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

 

(3) A veszélyes keverék összetevői között kialakuló hatást fokozó (szinergisztikus) vagy gátló (antagonisztikus) kölcsönhatást (interakciót) figyelembe kell venni, és az osztályozás során fel kell tüntetni, ha a 2–4. számú mellékletek alapján elvégzett osztályba sorolás a keverék veszélyességét alul- vagy túlértékelné.

 

(4) A veszélyes keverék osztályozásakor az egészség-, illetve környezetkárosító hatásuk alapján a keverékben lévő veszélyes anyagokat figyelembe kell venni – függetlenül attól, hogy szennyeződésként vagy adalék anyagokként kerülnek a keverékbe – mindazon esetekben, ha tömegszázalékos koncentrációjuk egyenlő vagy nagyobb, mint a 4. számú mellékletben meghatározott érték. Kivételt képeznek azok az anyagok, amelyekre a közösségi jegyzék vagy az egészségkárosító, illetve környezetkárosító veszélybecslés alacsonyabb értéket ad meg, feltéve, hogy az anyagra vonatkozó, a közösségi jegyzékben meghatározott esetleges speciális jelölési feltételek másként nem rendelkeznek.

 

(5) A veszélyes keverék osztályozását újra el kell végezni, ha a komponensek bármelyikének a koncentrációja a 2. számú melléklet ,,F'' alpontjának XII. táblázatában megengedett koncentrációváltozást meghaladja.

 

(6) A veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke egyes tételeinek adattartalmát a 8. számú melléklet tartalmazza.

 

(7)–(8)

 

(A Kbtv. 6–13. §-aihoz)

 

3. § (1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, illetve veszélyes keverék bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot 2 példányban kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek bejelentéséhez szükséges adatlap tartalmi és formai követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

 

(2) Az OKBI főigazgatója a gyártó vagy az importáló kérelmére a kérelmező által rendelkezésre bocsátott indoklás alapján dönt a Kbtv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentés mellőzésének egy évvel történő meghosszabbításáról.

 

4. §

 

5. § (1) A veszélyes keverék bejelentéséért felelős gyártó, illetve importáló a bejelentési eljárás során, vagy ezt követően kérheti a keverékben lévő anyag(ok) pontos kémiai neve helyett a (4) bekezdés szerinti alternatív megnevezés használatának engedélyezését a veszélyes készítmény csomagolásán (címkéjén), illetve a biztonsági adatlapon, amennyiben igazolja, hogy az anyag kizárólag a következőkben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkezik:

 

a) irritáló, R41 kockázatra utaló R mondat nélkül;

 

b) kizárólag ártalmas;

 

c) irritáló vagy ártalmas és

 

ca) robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, vagy környezetre veszélyes tulajdonsággal is rendelkezik továbbá

 

cb) kizárólag heveny, halálos kimenetelű egészségkárosító hatása van.

 

(2) Az (1) bekezdésben nem említett veszélyességi tulajdonságok esetében a veszélyes keveréket alkotó anyagok kémiai nevének feltüntetése – a 3. számú melléklet 7. pontjában foglalt kivételekkel – nem mellőzhető.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az OKBI-hez kell benyújtani. Az OKBI szükség esetén adatkiegészítést kérhet. A kérelmet az OKBI főigazgatója 30 napon belül, adatkiegészítés esetén az adatkiegészítéstől számított további 30 napon belül, határozattal bírálja el. A keverék forgalomba hozataláért felelős személy a határozat másolatát minden olyan tagállam illetékes hatóságának megküldi, amelyben a terméket forgalomba kívánja hozni.

 

(4) Az anyag kémiai azonosításának feltételeit a kémiai név feltüntetésének mellőzése esetén, a kérelemhez benyújtandó adatok körét, és a választható alternatív elnevezéseket a 9. számú melléklet tartalmazza.

 

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek összhangban kell lennie a 9. számú mellékletben felsorolt feltételekkel, tartalmaznia kell az anyag neve helyett a címkén, illetve a biztonsági adatlapon feltüntetni kívánt funkciós csoport vagy más alternatív nevet, illetőleg a 9. számú melléklet A) pontjában megjelölt további adatokat.

 

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás nem alkalmazható, amennyiben az érintett anyag alkalmazása a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló külön jogszabály szerint valamilyen határértékhez kötött.

 

(7) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás nem alkalmazható, ha a veszélyes keverék osztályozása, címkézése, csomagolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történik. Ebben az esetben alternatív név engedélyezése az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkének megfelelően kérhető.

 

(8) Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke és a Kbtv. 10. § (1) bekezdése alapján a 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott és legkésőbb 2012. december 1-jéig újracímkézés és újracsomagolás nélkül forgalomban lévő veszélyes anyag tekintetében a Kbtv. és e rendelet 2010. november 30-án hatályos osztályozásra, csomagolásra és címkézésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(A Kbtv. 14. § és 17. §-ához)

 

6. § (1) A Kbtv. 14. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelményeken kívül gyermekek által nehezen kinyitható (gyermekbiztos) zárral kell ellátni

 

a) azon keverékek csomagolását, amelyekben a metanol (CAS szám: 67–56–1, EINECS szám: 2006596) koncentrációja eléri vagy meghaladja a 3%-ot, illetve a diklórmetán (CAS szám: 75–09–2, EINECS szám: 2008389) koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1%-ot, továbbá

 

b) azon keverékeket – méretüktől függetlenül –, amelyeket Xn és R 65, aspiráció veszélyére utaló jelzéssel láttak el, kivéve az aeroszolként vagy szórófejjel ellátott tartályban forgalomba kerülőket.

 

(2) Tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel és gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni azon lakossági forgalomba kerülő keverékek csomagolását, amelyek ,,nagyon mérgező'', ,,mérgező'', ,,maró'' besorolásúak.

 

(3) Tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni a lakossági forgalomba kerülő ,,ártalmas'', ,,fokozottan tűzveszélyes'' és ,,tűzveszélyes'' besorolású keverékeket. Nem kell tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel ellátni a lakosság számára forgalomba hozott, ,,fokozottan tűzveszélyes'' és ,,tűzveszélyes'' besorolású aerosol kiszerelésű keverékeket.

 

(4) A visszazárható, gyermekek számára biztonságos csomagolások, valamint a tapintással észlelhető, veszélyre utaló jelképek alkalmazásának módjára a nemzeti szabványok előírásai az irányadóak.

 

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott követelmények érvényesítéséért a gyártó, illetve az importáló felelős.

 

(6) A pecséttel lezárt csomagolások esetében a pecsétnek az első felbontáskor olyan módon kell megsérülnie, hogy újrafelhasználásra ne kerüljön sor. A pecséttel történő lezárást a gyártó vagy az importáló rendeli el.

 

(7) A fogyasztói forgalomba hozott veszélyes keverék csomagolásának sem alakja sem megjelenése nem lehet alkalmas

 

a) a gyermekek figyelmének fokozott felkeltésére;

 

b) a fogyasztók megtévesztésére;

 

c) az élelmiszerekkel, a takarmányokkal, a gyógyszerekkel, illetve a kozmetikai termékekkel való összetévesztésre.

 

(8) A veszélyes keverékek címkézésének (feliratozásának) tartalmi és formai követelményeit a 10. számú melléklet tartalmazza.

 

(9) A robbanó vagy pirotechnikai hatás bemutatása céljából forgalmazott robbanószerek csomagolására és címkézésére vonatkozó előírásokat a honvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozza.

 

(10) E rendelet értelmében a feliratozási, címkézési követelmények akkor teljesültek

 

a) egy vagy több belső csomagolást tartalmazó gyűjtőcsomagolás esetén, ha a gyűjtőcsomagolás megfelel a Magyarország által is aláírt, a veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó nemzetközi egyezmények által előírt, veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó veszélyes keverékek tekintetében a nemzetközi egyezmény csomagolásra, feliratozásra, címkézésre vonatkozó rendelkezéseinek, és a belső csomagolás e rendelet követelményeinek megfelelően van feliratozva, címkézve,

 

b) egyetlen csomagolás esetén, ha

 

ba) a csomag az a) pont szerinti nemzetközi egyezményekben foglalt előírásoknak, valamint a Kbtv. 17. § (2) bekezdés a) pontjában és a veszélyes anyag kémiai megnevezésével kapcsolatosan az e rendeletben, valamint a Kbtv. 17. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglaltaknak megfelelően van feliratozva, címkézve,

 

bb) környezetre veszélyesként osztályba sorolt keverékeknél a csomag a ba) alpontban foglaltakon túl a Kbtv. 17. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak és e rendelet veszélyjelekre és veszélyszimbólumokra vonatkozó előírásainak megfelelően van feliratozva, címkézve, vagy

 

bc) különleges típusú csomagolásoknál (például gázpalackok) a csomagolás az e rendelet és a különleges csomagolás típusa szerinti követelményeknek megfelel.

 

(10a) Ha a veszélyes anyag forgalomba hozatalára és felhasználására kizárólag Magyarország területén kerül sor, a feliratozás, címkézés megfelelőnek tekinthető, ha a (10) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi egyezményekben foglalt előírások helyett a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai előírásoknak tesz eleget.

 

(11) Nincs szükség címkézére abban az esetben, ha a veszélyes keverék csomagolásán, a címkézésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával a címkén jelölendő adatok, információk közvetlenül feltüntetésre kerültek.

 

(A Kbtv. 20–22. §-ához)

 

7. § A biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1907/2006/EK rendelet) IV. címe és II. melléklete tartalmazza.

 

(A Kbtv. 23. §-ához)

 

8. § (1) Az OKBI-ban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (a továbbiakban: ETTSZ) feladata a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek adatainak gyűjtése és feldolgozása, információadás céljából történő rendszerezése. Az ETTSZ látja el az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkében meghatározott, a keverékeket forgalomba hozó importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

 

(2) Az ETTSZ a veszélyes anyagokról országos nyilvántartást, a veszélyes keverékekről terméknyilvántartást vezet.

 

(3) Az ETTSZ a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes keverékekre vonatkozó megkeresésre felvilágosítást ad

 

a) a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére a betegellátáshoz szükséges mértékben;

 

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala vagy országos intézete, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete részére;

 

c) a munkavédelmi hatóság részére munkabalesetek, fokozott expozíciós esetek, foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez;

 

d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, törvényben a meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat részére kémiai katasztrófahelyzetek megelőzési és felkészülési terveinek elkészítéséhez, valamint balesetek következményeinek elhárításához;

 

e) a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az igazságügyi szakértők részére;

 

f) a környezet- és természetvédelmi, illetve a vízügyi hatóságok részére;

 

g) a növényvédelmi, illetve az állategészségügyi hatóságok részére;

 

h) lakosság részére mérgezések megelőzése céljából a laikus elsősegély-nyújtáshoz szükséges mértékben;

 

i) az a)–h) pont hatálya alá nem tartozó esetekben, bármely kérelmező részére toxikológiai kérdésekben, szakvélemény formájában azzal, hogy az 1907/2006/EK rendelet 119. cikkére figyelemmel ezen a jogcímen csak nyilvános információ adható meg.

 

(4) A (3) bekezdés szerinti információadás 24 órás, folyamatos, továbbá ingyenesen hívható telefonszámon is igénybe vehető szolgáltatás keretében működik. Az információadás a (3) bekezdés a)–h) pontjaiban meghatározott esetekben díjtalan, az i) pont szerinti szakvéleményért díjat kell fizetni.

 

(5) Az emberi mérgezési esetet – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – a 12. számú melléklet szerinti mérgezési eset bejelentőlapon az ETTSZ-hez be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetőleg fel nem róható baleset eredményeként következett be.

 

(6) Az (5) bekezdésben említett bejelentőlapot az első ellátást végző orvos tölti ki, majd – a további ellátásra szoruló beteg esetén – a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetőleg egészségügyi intézményhez, aki (amely) a bejelentőlap kiegészítését szükség szerint elvégzi.

 

(7) Ha a mérgezett személy egészségügyi intézményben történő ellátását megelőzően bejelentőlapot nem állítottak ki, akkor a bejelentőlap valamennyi pontjának kitöltését a mérgezett kezelését ellátó intézmény végzi el.

 

(8) A bejelentőlapot az azt lezáró orvos, illetőleg egészségügyi intézmény – a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetőleg esetleges elhalálozását követő egy héten belül – megküldi az ETTSZ-nek.

 

(9) A mérgezési esetekről az ETTSZ az Egészségügyi Minisztérium beszámolási rendjének megfelelő összesítő jelentést készít.

 

(10) A mérgezési esetbejelentések teljesítésének ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének a feladata.

 

(11) A heveny mérgezési esetek magas szintű, egységes és szakszerű ellátásának biztosítására az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatóknál diagnosztikai és terápiás információs egységet kell szervezni. A kijelölt egészségügyi szolgáltató és az ETTSZ között biztosítani kell a folyamatos, azonnali információ-adás lehetőségét.

 

(A Kbtv. 29. §-ához)

 

9. § (1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet 1. pontja szerinti adatlapon történik.

 

(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet 2. pontja szerinti adatlapon történik.

 

(3) A bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének.

 

10. §

 

11. § A gyártók, az importálók, a munkáltatók, illetőleg a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozó, e rendelet szerinti kötelezettségek betartását a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete ellenőrzi.

 

12. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1997. (II. 21.) NM rendelet és a módosításáról rendelkező 31/1997. (X. 17.) NM rendelet a hatályát a veszti.

 

(2)

 

(3) A biocid termékek tekintetében e rendelet rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

 

a) a Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az ezt módosító 71/144/EGK, 73/146/EGK, 75/409/EGK, 76/907/EGK, 79/370/EGK, 79/831/EGK, 81/957/EGK, 82/232/EGK, 83/467/EGK, 84/449/EGK, 86/431/EGK, 87/432/EGK, 88/302/EGK, 88/490/EGK, 90/517/EGK, 91/410/EGK, 91/632/EGK, 92/32/EGK, 92/37/EGK, 92/69/EGK, 93/21/EGK, 93/72/EGK, 93/101/EK, 93/105/EK, 94/69/EK, 96/54/EK, 96/56/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK, 2006/121/EK irányelvek,

 

b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, valamint annak a 2001/60/EK és a 2006/8/EK bizottsági irányelvvel, a 66/2004/EK tanácsi irányelvvel, valamint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel történt módosításai,

 

c) a Bizottság 91/155/EGK irányelve (1991. március 5.) a 88/379/EGK tanácsi irányelv 10. cikke végrehajtásának megfelelően, a veszélyes készítményekre vonatkozó különös információk rendszerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról, valamint az ezt módosító 93/112/EK és 2001/58/EK irányelvek.

 

(5) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

 

a) az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről,

 

b) a Bizottság 340/2008/EK rendelete (2008. április 16.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról,

 

c) a Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról,

 

d) az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról.