Változások a biztonsági adatlap 14 pontjához szükséges ADR előírásokban.

Az ADR előírások  kétévente, minden páratlan évben módosításra kerülnek, így idén 2011-ben is módosították a szabályzatot.

Nemzetközi szinten a 2011-es szabályzat 2011. január 1.-étől hatályban van és 2011. július 1.-től kötelező érvényű. Az átmeneti időszakban (2011. január 1.-től 2011. június 30.-ig) mind a 2009-es, mind a 2011-es szabályzat használható, azt követően már csak a 2011-es.

Magyarországon azonban a 2011-es szabályzat csak akkortól lép hatályba, amikor rendeleti vagy törvényi szinten kihirdetésre kerül. Erre jelenleg még nem került sor, ezért belföldi viszonylatban a kihirdetésig csak a 2009-es ADR szabályzat használható. A 2011-es előírások kihirdetését és hazai hatálybalépését követően a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan 2011. június 30.-ig mindkét szabályzat előírásai használhatóak, utána már csak a 2011-es.

Az alábbiakban összefoglalom az ADR előírások legfontosabb változásait. Néhány esetben a fentiekhez képest hosszabb átmeneti időszakok engedélyezettek, ezek az adott fejezetekben mindig megadásra kerülnek.

Az előírások módosítása következtében minden korábban ADR 1.3 fejezet szerinti képzésben részesült dolgozónak ismeretfelújító képzésben kell részesülnie.

 

Átmeneti előírások

Az alábbi előírások a korábbi ADR szabályzatokban voltak rögzítve, tehát ezek a határidők egyaránt vonatkozik a nemzetközi és a belföldi szállításokra.

2010.január 1.-től nem használhatóak a tengeri szállításban alkalmazott „MARINE POLLUTANT” jelzések, továbbá 2011. január 1.-től már nem használhatóak a régi típusú, ADR 2005 szabályzatnak megfelelő 5.2-es bárcák sem.

2010. január 1.-től már kötelező alkalmazni a narancssárga táblák esetén a táblák illetve a betűk és számok megfelelő rögzítésre vonatkozó előírásokat (ADR 2009 1.6.1.13).

Lejárt az átmeneti idő az IBC-k rázópróbájával és halmazolási jelölésével kapcsolatban, tehát a 2011. január 1. után gyártott IBC-ken már kötelező elvégezni a rázópróbát, és a 2011. január 1. után gyártott, átalakított illetve javított IBC-ket kötelező megjelölni a 6.5.2.2.2 pont szerinti halmazolásra utaló jelölések egyikével (ADR 2009 1.6.1.14; 1.6.1.15).

2011. január 1.-től lejár a környezetre veszélyes anyagok jelölésére vonatkozó átmeneti időszak is, tehát 2011. január 1.-től már minden környezetre veszélyes anyag esetén fel kell tüntetni a kiegészítő jelölést, nem csak az UN 3077 és UN 3082 tétel alá tartozó anyagok esetén. (ADR 2009 1.6.1.17).

2011. január 1.-től lejár az LQ mentesség szerint csomagolt árukat tartalmazó járművek illetve konténerek jelölésére vonatkozó előírások átmeneti időszaka is, azonban az LQ mentességre vonatkozó előírások lényegesen megváltoztak, amelyek részletes bemutatására a mentességek fejezetben kerül sor. A 2009-es ADR-ben szereplő jármű jelölésére szolgáló táblák használata gyakorlatilag soha nem lett kötelező, mert mire kötelező lett volna, kiváltotta az új jelölés. (ADR 2009 1.6.1.18).

 

Gázok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.2 f-h)

Az élelmiszerekre és italokra vonatkozó mentességből kikerültek az aeroszolok (UN1950), így ezek esetén már nem alkalmazható ez az általános mentesség (pl.: tejszínhab) (ADR 1.1.3.2 f).

A sport célra használt labdákban lévő gázok ezentúl nem tartoznak az ADR hatálya alá (ADR 1.1.3.2 g) ).

Az izzó lámpákban lévő gázok sem tartoznak az ADR hatálya alá, amennyiben azok úgy vannak csomagolva, hogy a lámpák esetleges törése következtében fellépő kilövellési hatások a küldeménydarabon belül maradnak. (ADR 1.1.3.2 h).

 

LQ mentesség (ADR 3.4)

Az LQ mentességre vonatkozó előírások nagymértékben módosultak.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a besorolás módszere megváltozott. Megszűntek a  korábbi un. LQ kódok, amelyek alapján korábban meg lehetett állapítani a belső csomagolóeszközökbe tölthető maximális mennyiségeket és bizonyos esetekben a külső csomagolóeszközbe kerülő maximális mennyiségeket. Az új előírások alapján értelemszerűen módosult a 3.2.1 „A” táblázat is. A (7a) oszlopban az LQ kódok helyett a továbbiakban a veszélyes áru maximális mennyisége lesz feltüntetve belső csomagolásonként vagy tárgyanként térfogatban vagy tömegben az anyag halmazállapotától függően. A külső csomagolóeszköz megengedett legnagyobb bruttó tömege kombinált csomagolások esetén egységesen 30 kg, zsugorfóliás vagy nyújtható fóliás alátéttálcás csomagolás esetén egységesen 20 kg.

Fontos megjegyezni, hogy a mennyiségi határértékek több esetben megváltoztak, ez jelenthet szigorodást is, de akár enyhítést is. Előfordulhat az is, hogy az új besorolási rendszer következtében egy olyan anyag, amelyre korábban alkalmazható volt az LQ mentesség, az új rendszerben nem mentesíthető (pl.: UN 1089 Acetaldehid – ADR 2009: LQ3 (max 500 ml) ↔ ADR 2011: 0 (nem mentesíthető)). Természetesen ennek ellenkezője is előfordulhat, tehát lehetséges, hogy korábban nem volt mentesíthető az anyag az LQ szerint, de az új rendszer szerint már igen (pl.: UN 1184 1,2-diklór-etán – ADR 2009: LQ0 (nem mentesíthető) ↔ ADR 2011: 1 L (max. 1 liter)).

A belső és külső csomagolóeszközökre illetve a fóliázott küldeménydarabokra vonatkozó előírások nem változtak, a követelmények megegyeznek a korábbiakban meghatározottakkal.

Újdonság, hogy a 8-as osztály II csomagolási csoportjába tartozó folyékony anyagokat tartalmazó üveg, porcelán és kőanyag belső csomagolásokat összeférhető anyagú és merev külső csomagolásba kell helyezni (tehát pl. UN 1830 kénsavat tartalmazó 0,5 literes vegyszeres üvegeket nem lehet alátéttálcára helyezni és zsugorfóliával összefogni, csak pl. papírdobozban lehet szállítani).

A korábban használt jelzések helyett a továbbiakban az alábbi ábrákon látható jelzéseket kell használni.

 

A „b” jelzést a légi szállításra szánt küldemények esetén kell használni, minden más szállítási alágazaton az „a” jelzést kell alkalmazni. Mint látható, az új jelzéseken már nem kell feltüntetni az UN-számot.

A jelölésnek, mint minden más jelölésnek, jól láthatónak, olvashatónak és időjárásállónak kell lennie.

Az alsó és felső résznek, a határoló vonalnak valamint az „Y” betűnek feketének kell lennie, a középső résznek fehérnek vagy megfelelő kontrasztot biztosító színűnek. A jelölésnek legalább 100x100 mm  nagyságúnak a vonalnak legalább 2 mm vastagságúnak kell lennie. Amennyiben a jelölés nem fér el a küldeményen, a jelölés mérete 50x50 mm méretig csökkenthető (tehát 50x50 mm-nél kisebb jelölés semmi esetben nem fogadható el).

Az egyesítőcsomagolásokon természetesen ezeket a jelöléseket kell megismételni, továbbra is fel kell tüntetni szükség esetén az álló helyzetet jelző nyilakat, továbbá a 2011-es ADR alapján már az LQ mentes küldeményeket tartalmazó  egyesítőcsomagolásokat is meg kell jelölni az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirattal.

A járműveken és a konténereken a küldeménydarabokkal megegyező jelölést kell használni, azzal a különbséggel, hogy a járművek és konténerek esetén a jelölésnek legalább 250x250 mm-nek kell lennie. A mennyiségi határértékek (12 ill. 8 tonna) és a felhelyezések helyei (járműveken elöl és hátul, konténereken négy oldalon) nem változtak.

Már a 2009-es előírások alapján is kötelező a feladónak tájékoztatnia a szállítót az LQ mentesített áruk összegzett bruttó tömegéről. Ennek az átmeneti ideje 2010. december 31.-én lejárt, tehát ezen tájékoztatás most már minden esetben kötelező. A 2011-es szabályzat egy olyan könnyítést vezetett be, hogyha a jármű már meg van jelölve az LQ jelöléssel, akkor az információ közlésre nincsen szükség.

A 2011-es ADR alapján a tengeri szállítást is magában foglaló szállítmányok esetén, a fuvarokmányhoz csatolni kell az IMDG-kódex szerinti konténer/jármű megrakási bizonyítványt.

Ki kell emelni, hogy a korábbi előírásokkal ellentétben a 2011-es előírások alapján az LQ mentesség szerinti szállításokban érintett személyzetnek (beleértve a szállítón túl pl. a feladókat, címzetteket, csomagolókat, be- és kirakókat is) ADR 1.3 fejezet szerinti képzésben kell részesülnie.

Az új előírások értelmében az LQ mentesített anyagok, a normál veszélyes árukhoz hasonlóan csak

fedett/zárt, ponyvás vagy nyitott járműbe illetve konténerbe rakhatók. Nem szállíthatók pl. egy normál személyautóban, mivel az nem felel meg az előző feltételeknek. Amennyiben a csomagolás nedvességre érzékeny, csak fedett/zárt vagy ponyvás jármű illetve konténer használható.

A továbbiakban az LQ mentesített anyagoknál is alkalmazni kell az általános árukezelési utasításokat (pl.: dohányzási tilalom, berakodás előtti szemrevételezés,  halmazolás, küldeményfelnyitási tilalom, raktértisztítás), amelyek közül kiemelendő a rakományrögzítés.

Amennyiben egy anyaghoz nem „0” van rendelve a (7a) oszlopban, 2015. június 30.-ig továbbra is szállítható a 2009-es szabályzat alapján. Ha egy anyaghoz „0” van rendelve a (7a) oszlopban, akkor csak a 2011-es ADR előírások alkalmazhatóak. A jármű illetve konténer jelölésére ez esetben is használható az új típusú jelölés.

 

Képzés

1.3 fejezet szerinti képzések

A 2011-es ADR-ben ismét módosulnak a képzésre vonatkozó előírások. A módosítás ezúttal enyhítés, ugyanis a szabályzat engedélyezi, hogy azon személyek, akik még nem részesültek a munkakörüknek megfelelő 1.3 fejezet szerinti képzésben, végezhessék munkájukat, de csak képzett személy felügyelet mellett. A 2009-es szabályzat alapján erre nem volt lehetőség (ADR 1.3.1).

További újdonság, hogy az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig meg kell őriznie (ADR 1.3.3, 1.10.2.4). A magyar hatóságok által megkövetelt időtartam jelenleg még nem ismert.

 

Járművezetők képzése

Könnyítés a korábbiakhoz képest, hogy a járművezetőknek nem muszáj minden osztályra vagy anyagra letenniük a vizsgát, nyújtható képzés speciális veszélyes anyagokra vagy speciális osztályokra, és levizsgázhatnak csak ezekre a kategóriákra (ADR 8.2.1.2; 8.2.1.3).

A járművezetők képzésének ki kell terjednie a közbiztonság tudatosítására is (ADR 8.2.2.3.2).

Megváltozott a bizonyítvány formátuma is. Az új bizonyítvány kártya formátumú, műanyagból készül, fehér színű és fényképpel kell ellátni. A régi típusú bizonyítványt 2012. december 31.-ig lehet kibocsátani, és ezek az 5 éves érvényességükig tovább használhatóak (tehát 2018. január 1.-től már csak az új típusú bizonyítvány használható) (ADR 8.2.2.8.3; 8.2.2.8.5; 1.6.1.21).

 

Résztvevők kötelezettségei

A szükséges információk átadásáért már nem csak a feladó lesz felelős, ezentúl a szállítónak is meg kell győződnie arról, hogy minden információt megkapott a feladótól. Ezzel a felelősség megoszlik a feladó és a szállító között. A szállító további új kötelezettsége, hogy meg kell győződnie arról, hogy elektronikus adatfeldolgozási illetve adatátviteli technológiák alkalmazása esetén az adatok legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén (ADR 1.4.2.2.1 b).

A többi résztvevők felsorolása egy újabb részvevő megnevezésével bővül. A meghatározások között definiálva lett a kirakó fogalma, amely alapján kirakásnak minősül a lerakás, kirakás, lefejtés, kiürítés. Ezzel párhuzamosan az 1.4.3 fejezetben megjelentek a kirakó kötelezettségei, amelyek az alábbiak:

a) gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő áru kerüljön kirakásra, összehasonlítva a fuvarokmányban levő információt a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEMU-n, MEG-konténeren vagy járművön levővel;

b) kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a jármű vagy konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a kirakási műveletet. Ilyen esetben gondoskodni kell arról, hogy csak a megfelelő intézkedések végrehajtása után rakodjanak ki;

c) be kell tartania a kirakásra vonatkozó minden előírást;

d) tartány, jármű vagy konténer kirakása után azonnal

• el kell távolítania az esetleges veszélyes maradékot, ami a kirakási (lefejtési) művelet során a tartány, jármű vagy konténer külsejére tapadt;

• gondoskodnia kell a szelepek és búvónyílások fedelének zárásáról;

 

e) biztosítania kell, hogy a járművek vagy konténerek előírt tisztítása és fertőtlenítése megtörténjen;

f) gondoskodni kell arról, hogy miután a járművet vagy konténert teljes mértékben kirakták, kitisztították és fertőtlenítették, ne legyenek rajta többé láthatóak az 5.3 fejezet szerinti veszélyességi jelölések.

 

Ha a kirakó más résztvevők (tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek (ADR 1.4.3.7).

Az érdekessége az új szerepkörnek, hogy bizonyos esetekben maga a szállító lesz a kirakó, és neki is lesznek kötelezettségei (pl.: ha részt vesz a tartályautó lefejtésében, vagy ha lerakja a konténert).

A kirakó fogalmának és kötelezettségeinek bevezetésével megszűnnek a címzett kötelezettségei, ezek mind a kirakóra hárulnak (ADR 1.4.2.3).

 

Besorolás

Szennyeződéseket illetve adalékanyagokat tartalmazó keverékek besorolása

A 2011-es ADR alapján, ha egy anyag olyan technikai szennyeződéseket vagy adalékanyagokat tartalmaz (függetlenül attól, hogy veszélyes vagy nem veszélyes besorolású), amelyek nem befolyásolják az anyag besorolását, az anyagot tiszta anyagként lehet kezelni. Azonban, ha a szennyeződés vagy adalékanyag befolyásolja a besorolást, akkor az anyagot oldatként illetve keverékként kell kezelni (ADR 2.1.2.3, 2.1.3.3).

 

Környezetre veszélyes anyagok besorolása

Az ADR 2011 alapján a környezetre veszélyes anyagok besorolásakor a krónikus toxicitás esetén, amennyiben rendelkezésre állnak, első lépcsőben a krónikus toxicitási adatokat (NOEC vagy  ECx) kell figyelembe venni, és ha ezek nem állnak rendelkezésre, csak akkor használhatók fel az akut toxicitási adatok.

Amennyiben egy anyag lebomlására nincsenek adatok, akkor nem könnyen lebomló anyagnak kell tekinteni (ADR 2.2.9.1.10.3).

 

3.2.1 „A” táblázat

A táblázatban általános változás, hogy a 7a oszlopban a korábbi LQ kódok helyett a szállítható veszélyes áru mennyisége van megadva belső csomagolásonként illetve tárgyanként. Az LQ  mentességgel kapcsolatos változások részletes bemutatása a „Mentességek” fejezetben található.

Új UN-számok:

• UN 3482 ALKÉLIFÉM DISZPERZIÓ, GYÚLÉKONY vagy ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ, GYÚLÉKONY (4.3+3, I)

• UN 3483 KOPOGÁSGÁTLÓ KEVERÉK TÜZELŐANYAGOKHOZ, GYÚLÉKONY (6.1+3, I)

• UN 3484 HIDRAZIN VIZES OLDAT, GYÚLÉKONY 37 tömeg%-nál több hidrazintartalommal (8+3+6.1, I)

• UN 3485 – UN 3486 SZÁRAZ KALCIUM-HIPOKLORIT, MARÓ vagy SZÁRAZ KALCIUMHIPOKLORIT KEVERÉK, MARÓ  (5.1+8, II ill. III)

• UN 3487 HIDRATÁLT KALCIUMHIPOKLORIT, MARÓ vagy HIDRATÁLT KALCIUM-HIPOKLORIT KEVERÉK, MARÓ (5.1+8, II ill. III)

• UN 3488 – UN 3489 BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (6.1+3+8, I, 663)

• UN 3490 – UN 3491 BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (6.1+3+4.3, I)

• UN 3492 – UN 3493 BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (6.1+3+8, I, 668)

• UN 3494 KÉN-HIDROGÉNES KŐOLAJ, GYÜLÉKONY, MÉRGEZŐ (3+6.1, I, II ill. III)

• UN 3495 JÓD (8+6.1, III)

• UN 3496 NIKKEL-FÉMHIDRID AKKUMULÁTOROK (9, Nem tartozik az ADR hatálya alá – tengeri szállítás során veszélyes áru)

 

Jelölések

A továbbiakban az álló helyzetet jelölő nyilakat nem szükséges feltüntetni abban az esetben sem, ha egy kombinált csomagolásban légmentesen zárt belső csomagolások vannak, és ezek térfogata legfeljebb 500 ml (ADR 5.2.1.9.2).

 

Veszélyt jelölő szám

Egy új veszélyt jelölő szám lett bevezetve (ADR 5.3.2.3.2):

X668: nagyon mérgező, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál

Anyagok, amelyhez hozzá lett rendelve:

• UN 1810 Foszfor-oxiklorid

• UN 1834 Szulfuril-klorid

• UN 1838 Titán-tetraklorid

 

Fuvarokmány

Hulladékok

Hulladékok esetén módosul a fuvarokmányban tett bejegyzések sorrendje. A korábbi előírásokkal ellentétben a „HULLADÉK” szót nem az UN-szám előtt, hanem a helyes szállítási megnevezés előtt kell feltüntetni. Ha a „hulladék” szó része a helyes szállítási megnevezésnek, természetesen továbbra is elhagyható a bejegyzés (ADR 5.4.1.1.3).

Példa:

ADR 2009 szerinti formátum: Hulladék, UN 1230 Metanol, 3 (6.1), II, (D/E)

ADR 2011 szerinti formátum: UN 1230 Hulladék metanol, 3 (6.1), II, (D/E)

 

Üres tisztítatlan eszközök

Az üres tisztítatlan eszközök esetén a fuvarokmány egy lehetséges kitöltési módja volt, ha a kötelező okmány tartalmaknál a helyes szállítási megnevezés előtt vagy után feltüntetésre került az „ÜRES,

TISZTÍTATLAN” vagy az „ÜRES RAKOMÁNY MARADÉKA” bejegyzés. A 2011-es módosítások következtében ezt a bejegyzést vagy az UN-szám előtt, vagy az alagútkorlátozási kód után kell feltüntetni (ADR 5.4.1.1.6.1).

 

Környezetre veszélyes anyagok

A szállítási szabályzatok által környezetre veszélyesnek besorolt anyagok esetén a fuvarokmányban

a „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” („ENVIRONMENTALLY HAZARDOUS”) bejegyzést fel kell tüntetni, kivéve az UN  3077 és az UN 3082 tételeknél illetve az 5 liternél vagy 5 kg-nál kevesebb anyagot tartalmazó önálló vagy belső csomagolóeszközök szállítása esetén. Tengeri szállítás esetén a fenti bejegyzés helyett a „TENGERVÍZ SZENNYEZŐ” („MARINE POLLUTANT”) szöveg is használható. (ADR 5.4.1.1.18).

 

Információk megőrzése

A továbbiakban a feladónak és a szállítónak a fuvarokmányt, a kiegészítő információkat és dokumentumokat legalább három hónapig meg kell őrizniük (ADR 5.4.4).

 

Írásbeli utasítás

Megváltozott az írásbeli utasítás formátuma. A cím kiegészült az ADR-re történő hivatkozással (mivel a RID-ben is bevezetésre kerül az utasítás hasonló formátumban) és szövegekben történtek kisebb pontosítások illetve a bárcákat tartalmazó táblázat kiegészült a  környezetre veszélyes anyagra és a magas hőmérsékletű anyagra vonatkozó bejegyzéssel. A változások következtében le kell cserélni a korábbi formátumnak megfelelő írásbeli utasításokat (ADR 5.4.3).

Sajnos jelen összefoglaló készítésekor még nem áll rendelkezésre a hivatalos magyar nyelvű, új típusú írásbeli utasítás, így csak az angol nyelvű változat megküldése lehetséges. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása alapján, amint lehetséges, feltöltik a magyar változatot az NFM és az UNECE honlapjára,

amelyek internetes elérhetőségei az alábbiak:

-  http://www.nfm.gov.hu/feladataink/infrastruktura/kozlekedes/vasz

-  http://www.unece.org/trans/danger/publi/adr/adr_linguistic_e.htm

 

Csomagolóeszközök

Összetett IBC-k

A 2011. január 1-je után gyártott összetett IBC-k esetén a minősítő kódot, az UN csomagolóeszköz jel, a halmazolhatósági terhelés, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg és a kiegészítő jelölések kivételével fel kell tüntetni a belső tartályon is, úgy hogy a külső ház ne takarja ki. A gyártás dátuma esetén használható a műanyag csomagolóeszközök esetén alkalmazott kör alakú alternatív jelölés is (lásd az alábbi ábrát) (ADR 6.5.2.2.4).

 

Jármű felszerelés

Két kisebb könnyítés történt a felszerelések terén.

A korábbival ellentétben már nem csak műanyag gyűjtőedény használható, hanem bármilyen anyagú gyűjtőedény alkalmas, azáltal, hogy kivették a műanyag jelzőt a szövegből.

A továbbiakban a lapát, a csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz és a gyűjtőedény csak szilárd és folyékony anyagok esetén kötelező, nem szükséges gázok és tárgyak szállítása esetén.

A módosítások értelemszerűen megjelennek az írásbeli utasításon is (ADR 8.1.5.3).

 

Meghatározások

A meghatározások között az alábbi fontosabb módosítások történtek.

 

Új meghatározások

Fémhidrid tárolórendszer: önálló, komplett hidrogéntároló-rendszer, amely tartányt,  fémhidridet, nyomáscsökkentő szerkezetet  lefúvószelepet, kezelőszerelvényeket és belső elemeket tartalmaz, és amely kizárólag hidrogén szállítására szolgál;

Kirakó: az a vállalkozás, amelyik

a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja;

vagy

b) a csomagolt veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműből vagy konténerből kirakja;

c) a veszélyes árut egy tartányból (tartányjárműből, leszerelhető tartányból, tartányos cserefelépítményből, mobil tartányból vagy tankkonténerből) vagy battériás járműből,  MEG-konténerből,  MEMU-ból lefejti (üríti) vagy ömlesztett szállítás esetén a járműből, nagykonténerből, ill. kiskonténerből vagy ömlesztettáru-konténerből kirakja;

Szállítóeszköz: közúti, ill. vasúti szállításnál egy jármű, ill. egy vasúti kocsi;

 

Üzemanyagcella: elektrokémiai eszköz, amely egy üzemanyag kémiai energiáját elektromos energiává, hővé és reakció termékekké alakítja át;

 

Üzemanyagcellás motor: berendezések hajtására szolgáló eszköz, amely üzemanyagcellát és annak üzemanyaggal való ellátását tartalmazza, akár az üzemanyagcella részeként, akár az üzemanyagcellától különállóan, és minden tartozékkal rendelkezik, amely funkciójának betöltéséhez szükséges;

 

Módosított meghatározások

Berakó: az a vállalkozás, amelyik

a) a csomagolt veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt közúti járműre, ill. közúti járműbe, vagy nagykonténerbe berakja; vagy

b) a nagykonténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt közúti járműre rakja;

 

Módosítás: definíció pontosítása, fogalom kiterjesztése konténer, tartány járműre rakásával.

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Minta szabályzat” kiadvány tizenhatodik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.16);

 

Módosítás: hivatkozás aktualizálása.

GHS: a „Vegyi anyagok osztályozásának és jelölésének egyetemes harmonizált rendszere” harmadik módosított kiadása, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30/Rev.3 jelű kiadvány tartalmaz;

 

Módosítás: hivatkozás aktualizálása.

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak helyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b) amelynek befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m³;

 

Az átalakított nagycsomagolás olyan fém vagy merev falú műanyag nagycsomagolás

a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b) amelyet egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

 

Az átalakított nagy csomagolások az ADR ugyanazon követelményei alá esnek, mint amelyeket az azonos típusú, új nagycsomagolásokra kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.6.5.1.2 pontban);

Az ismételten felhasznált nagycsomagolás olyan újra tölthető nagycsomagolás, amelyet megvizsgáltak és olyan sérülésektől mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a nagy csomagolásokra is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Módosítás: a definíció kiegészítése az átalakított és ismételten felhasznált nagycsomagolások fogalmával

 

ADR tanácsadónk: Toldi Gergely