SDS 1. szakasz: keverékek termékazonosítója és UFI-kódja a CLP szerint

ToxInfo – Biztonsági adatlap tudástár – SDS 1. szakasz: keverékek termékazonosítója és UFI-kódja

Ügyfeleink gyakran kérdezik, pontosan mit és hogyan kell feltüntetni a keverék termékazonosítójaként az SDS 1. szakaszában, illetve mikor kötelező az UFI-kód és a PCN-bejelentés.

A tapasztalatunk szerint itt születik a legtöbb hiba – ezért szentelünk egy külön, részletes cikket ennek a témának oldalunkon, hogy ügyfeleink egy helyen férhessenek hozzá a legfontosabb információkhoz.

SDS 1. szakasz: keverékek termékazonosítója

1. Jogszabályi háttér röviden

A keverékek termékazonosítójára vonatkozó követelményeket alapvetően két jogszabály határozza meg:

a CLP-rendelet (1272/2008/EK), különösen a 18. cikk és a VIII. melléklet (UFI, PCN),
a REACH-rendelet (1907/2006/EK) II. melléklete, amely a biztonsági adatlap (SDS) tartalmi és formai követelményeit rögzíti.

A CLP 18. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell többek között:

a keverék kereskedelmi nevét vagy megnevezését,
és – a címkén – bizonyos veszélyes összetevők megnevezését (amelyek az egészségi veszélyekért felelősek).

Az SDS-ben szereplő termékazonosítót:

ugyanúgy kell feltüntetni, mint a címkén, és
azoknak a tagállamoknak a hivatalos nyelvén kell megadni, ahol a keveréket forgalomba hozzák (amennyiben az adott tagállam másképp nem rendelkezik).

2. Mit jelent a termékazonosító keverék esetében?

Keverékeknél a termékazonosító célja, hogy a felhasználó egyértelműen be tudja azonosítani a terméket – az SDS-ben, a címkén és a teljes ellátási láncban.

Egy keverék termékazonosítója általában az alábbi elemekből áll:

Kereskedelmi név / megnevezés

Pl. „AlkaClean 10 – lúgos tisztítószer koncentrátum”

(Opcionálisan) belső azonosító, cikkszám

Pl. „AC10-KONC”

UFI-kód (ha van és feltüntetik az SDS-ben)
Esetleg rövid funkció / rendeltetés

Pl. „Ipari felhasználásra szánt tisztítószer rozsdamentes felületekhez”

3. Termékazonosító az SDS 1.1. pontjában – gyakorlati útmutató

Az SDS 1.1 pontjában a termékazonosítót a CLP 18. cikkével összhangban kell megadni.

Gyakorlatban egy jól felépített 1.1 pont így nézhet ki:

Termékazonosító / Kereskedelmi név:

„AlkaClean 10 – lúgos tisztítószer koncentrátum”

Belső azonosító:

„AC10-KONC” (nem kötelező, de ajánlott)

UFI:

„UFI: YV9K-3J9A-G209-XXXX” (ha alkalmazzák)

Rendeltetésszerű felhasználás rövid leírása (opcionális):

„Csak ipari felhasználásra.”

EuPCS és az azonosított felhasználások a biztonsági adatlapban, PCN-bejelentésben

Néhány fontos szempont:

a kereskedelmi névnek az SDS-ben és a címkén azonos módon kell szerepelnie,
ha a terméket több tagállamban hozzák forgalomba, az SDS-t az adott tagállam hivatalos nyelvén kell biztosítani,
többnyelvű SDS esetén a kereskedelmi név általában azonos, de a leíró jellegű részeket célszerű a helyi nyelvre fordítani.

4. UFI – az egyedi formulaazonosító szerepe

4.1. Mi az UFI?

Az UFI (Unique Formula Identifier) egy 16 karakterből álló alfanumerikus kód, az „UFI” előtaggal, négy blokkra tagolva (pl. UFI: YV9K-3J9A-G209-XXXX).

Célja, hogy:

egyértelmű kapcsolatot teremtsen a keverék és a PCN-bejelentésben (Poison Centre Notification) szereplő összetételi adatok között,
lehetővé tegye a mérgezési központok számára a gyors azonosítást vészhelyzetben,
a gyártó üzleti titkait (pontos összetétel) ugyanakkor megőrizze – a felhasználónak nem kell ismernie az összetétel részleteit, elég a UFI.

Az UFI-kódot az ECHA online UFI-generátorával lehet létrehozni, amely a vállalat adószámát és egy készítményazonosítót használ, így biztosítva az egyedi kódot.

4.2. Mikor kötelező UFI-t készíteni?

UFI-t kell képezni és PCN-bejelentést kell tenni minden olyan keverékre, amely:

az EU/EGT területén kerül forgalomba, és
fizikai és/vagy egészségi hatás alapján veszélyesként van besorolva (CLP szerint).

5. UFI a címkén és az SDS-ben

5.1. UFI a címkén

Alapesetben az UFI-t a keverék címkéjén kell feltüntetni, jól láthatóan és tartósan.

A gyakorlatban gyakran:

a veszélypiktogramok, H- és P-mondatok közelében,
vagy a címke alján, elkülönítve tüntetik fel.

Fontos, hogy a címkén szereplő UFI megegyezzen a PCN-bejelentésben rögzített UFI-val.

5.2. UFI az SDS-ben – mikor kötelező, mikor opcionális?

Az SDS-ben az UFI szerepeltetése:

általános esetben nem kötelező,
ha mégis feltüntetik, azt az SDS 1.1. pontjában kell megtenni,
nem csomagolt (ömlesztett) keverékeknél az UFI-t kötelező az SDS-ben vagy a 29. cikk (3) szerinti címke-másolatban megadni,
ipari felhasználásra szánt csomagolt keveréknél az UFI csak az SDS-ben is szerepelhet a címke helyett (vagy mindkét helyen).

Gyakorlati ajánlás:

Ha egy keverékre UFI készült és PCN is történt, célszerű az UFI-t mind a címkén, mind az SDS 1.1. pontjában megadni – ez:

segíti a felhasználót és az ellátási lánc szereplőit,
csökkenti a hibakockázatot (eltérés SDS–címke között),
támogatja a gyors azonosítást vészhelyzetben.

6. Ugyanaz a keverék, több UFI – megengedett?

Az Annex VIII és az ECHA útmutató szerint:

Egy UFI általában egy keverék-összetételhez kötődik, ugyanakkor megengedett, hogy ugyanaz az UFI több, kis mértékben eltérő összetételű keveréket fedjen le, ha az eltérések az Annex VIII-ban megadott koncentrációs tartományon belül maradnak (pl. helyettesítő összetevők csoportja – ICG, standard formulák),
az is lehetséges, hogy egy keverékhez több UFI tartozzon (pl. különböző márkanevek vagy célpiacok szerint).

Az ECHA útmutatója ugyanakkor erősen javasolja, hogy:

egy adott SDS-ben lehetőleg csak egy UFI szerepeljen, különösen, ha ugyanazt az SDS-t több tagállamban használják.

7. Gyakorlati tippek a termékazonosító és az UFI kezeléséhez

7.1. Egységes termékazonosító az SDS és címke között

ellenőrizzük, hogy pontosan ugyanaz a kereskedelmi név szerepel-e az SDS 1.1. pontjában és a CLP címkén,
törekedjünk arra, hogy a belső cikkszám, UFI és egyéb azonosítók is konzisztensen jelenjenek meg minden dokumentumban.
A több nyelvű piacokra szánt termékeknél a többnyelvű CLP címke és a nyelvspecifikus SDS-ek összehangolása különösen fontos.

7.2. Változó összetétel, új UFI, módosított SDS

Ha a keverék összetétele úgy módosul, hogy:

az Annex VIII szerinti megengedett tartományt nem lépi túl, akkor általában nem kell új UFI, de a PCN-frissítés és az SDS aktualizálása akkor is szükséges lehet (pl. veszélyességi besorolás változása).
a változás jelentős (új veszélyes komponens, koncentráció jelentős módosulása, új veszélyosztály), akkor új UFI, új PCN-bejelentés és frissített SDS szükséges.

7.3. Több ország, több nyelv – egységes UFI

Ha ugyanazt a keveréket több országban hozzák forgalomba:

célszerű ugyanazt az UFI-t használni minden országban,
az SDS-eket az adott ország nyelvére kell fordítani,
az UFI-kód változatlan marad, maga a szöveg (pl. termékleírás, rendeltetésszerű felhasználás) viszont a helyi nyelven jelenik meg.

Kapcslódó szolgáltatásaink

A CLP, a REACH II. melléklet és az Annex VIII (UFI, PCN) kombinációja sok vállalat számára komoly kihívást jelent.

Tipikus feladatok, amelyekben segítünk:

SDS összeállítás: biztonsági adatlap készítése a legfrissebb REACH/CLP követelmények szerint, helyes termékazonosítóval és – igény esetén – UFI feltüntetésével.

Biztonsági adatlap fordítás: meglévő SDS-ek szakszerű fordítása több európai nyelvre, a helyi jogszabályi elvárások figyelembevételével.

SDS aktualizálás: régi vagy elavult SDS-ek frissítése a legfrissebb releváns jogszabályok szerint.

Címketerv készítése: CLP előírásainak megfelelő címketerv készítése, a termékazonosító, UFI-kód, piktogramok és figyelmeztető mondatok helyes elrendezésével.

PCN-bejelentés: UFI-kód generálása, PCN-dossziék összeállítása és beküldése az ECHA felé.

Gyors kérdések és válaszok

Elég, ha a keveréket csak cikkszámmal azonosítom az SDS-ben?

Nem. A CLP és a REACH alapján mindig kell egy érthető kereskedelmi név vagy megnevezés is. A belső cikkszám vagy kód csak kiegészítő információ lehet – önmagában nem elegendő termékazonosító.

Muszáj ugyanazt a nevet használni az SDS-ben és a címkén?

Igen. A címkén használt kereskedelmi névnek meg kell egyeznie az SDS-ben megadott termékazonosítóval. Ha két különböző nevet használunk, az zavarhoz, reklamációhoz, sőt hatósági és mérgezési központi problémákhoz is vezethet.

Mikor kötelező az UFI feltüntetése az SDS-ben?

Kötelező feltüntetni az UFI-t:

nem csomagolt (ömlesztett) keverékek esetében az SDS-ben (vagy a címkeelemek másolatában),
ipari felhasználásra szánt csomagolt keverék esetén, ha úgy dönt a szállító, hogy az UFI-t a címke helyett az SDS-ben tünteti fel.

Más esetben az UFI-t elsősorban a címkén kell feltüntetni; az SDS-ben való szerepeltetés erősen ajánlott, de nem minden esetben kötelező.

Minden veszélyesként besorolt keverékre kell UFI és PCN?

Nem. Alapvetően azokra a keverékekre kötelező a PCN-bejelentés és az UFI, amelyek fizikai és/vagy egészségkárosító hatás alapján veszélyesként vannak besorolva. Ha egy keverék kizárólag környezeti veszély alapján veszélyes, az már speciálisabb eset; ilyenkor érdemes az adott tagállam útmutatásait megvizsgálni vagy szakértőhöz fordulni.

Mi a teendő, ha megváltozik a keverék összetétele?

Ez attól függ, hogy mekkora a változás:

Ha a módosítás az Annex VIII szerinti megengedett koncentrációs tartományon belül marad, sok esetben elegendő a PCN-frissítés és az SDS aktualizálása.
Ha a változás jelentős (új veszélyes komponens, koncentráció lényeges eltolódása, új veszélyosztály), új UFI-t kell generálni, új PCN-t benyújtani, és az SDS-t, valamint a címkét is módosítani.

Több nyelvű SDS-t szeretnénk ugyanahhoz a keverékhez. Lehet mindenhol ugyanaz az UFI?

Igen, sőt ez általában a legjobb megoldás. A keverékhez tartozó UFI az egész EU/EGT területén ugyanaz lehet; az SDS nyelvi változatai csak a szöveg tartalmában térnek el (fordítás), az UFI változatlan marad. Ez nagymértékben leegyszerűsíti a PCN-kezelést és a vészhelyzeti kommunikációt.

További kérdése van?

Keresse ügyfélszolgálatunkat, vagy tegye fel kérdését szakértőnknek online.

Ügyfélszolgálat Kérdezze szakértőnket

Hasznos cikkek