CLP 2026: új veszélyességi osztályok keverékekre – teendők az SDS és a címkézés terén

ToxInfo – Iránytű a kémiai biztonsághoz – CLP 2026: új veszélyességi osztályok a keverékekre – teendők SDS és címkézés terén

 

A CLP-rendelet (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet) módosítása révén új veszélyességi osztályok léptek életbe.

Míg az egyedi vegyi anyagok esetében a folyamat már megkezdődött, a keverékek gyártói és importőrei számára a 2026. május 1-i dátum jelenti a határidőt.

 

Mit jelent pontosan a 2026. május 1-i határidő?

Átmeneti szabály (gyakorlatban nagyon fontos)

Ha egy keveréket már 2026. május 1. előtt forgalomba hoztak, akkor a rendelet 2028. május 1-ig még „türelmi időt” ad a régi besorolás/címke alkalmazására – de ez nem mentesít a felkészülés alól, mert az ellátási lánc (SDS-ek, címkék, vevői elvárások) jellemzően hamarabb „kikényszeríti” a frissítést.

 

Miért vált szükségessé a CLP-rendelet kiegészítése?

Az Európai Bizottság célja a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia keretében az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelme.

Bizonyos anyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a korábbi osztályozási rendszerben nem kaptak külön kategóriát, így a róluk szóló tájékoztatás sem volt teljes körű.

Az új osztályok bevezetése segít azonosítani a hormonrendszert károsító, a környezetben tartósan megmaradó, vagy az ivóvízbázisokat veszélyeztető anyagokat.

 

Új veszélyességi kategóriák

Az új szabályozás három fő csoport köré szerveződik, amelyek mind az emberi egészségre, mind a környezetre gyakorolt hosszú távú hatásokat vizsgálják.

 

Endokrin diszruptorok (ED)

Ezek a vegyületek a szervezet hormonrendszerébe avatkoznak be. Megzavarhatják a növekedést, a fejlődést vagy a szaporodási folyamatokat.

Az új rendszer külön választja az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt endokrin károsító hatásokat.

A CLP az ED-t két területen kezeli:

  • Endokrin károsítás emberi egészségre (Category 1–2),
  • Endokrin károsítás a környezetre (Category 1–2).

Címkézés szempontból itt tipikusan EUH-mondatok jelennek meg (például EUH380/EUH381, illetve EUH430/EUH431 – a kategóriától függően).

 

PBT és vPvB anyagok-  Perzisztens, Bioakkumulatív és Mérgező

A PBT (perzisztens, bioakkumulatív és mérgező) anyagok nehezen bomlanak le, felhalmozódnak az élő szervezetekben és mérgezőek.

A vPvB (nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív) kategória azokat a vegyületeket jelöli, amelyek rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben, és jelentős mértékben dúsulnak fel a táplálékláncban.

Keverékeknél tipikus „küszöb-logika”:

Ha a keverék tartalmaz PBT/vPvB-ként besorolt összetevőt ≥ 0,1% (m/m) koncentrációban, akkor a keverék besorolása is érintett lehet.

A címkén feltüntetendő EUH-mondatok:

  • PBT (EUH440): Felhalmozódik a környezetben és az élő szervezetekben, beleértve az embereket is.
  • vPvB (EUH441): Nagymértékben felhalmozódik a környezetben és az élő szervezetekben, beleértve az embereket is.

 

PMT és vPvM anyagok – Perzisztens, Mobilis és Mérgező

A PMT (perzisztens, mobil és mérgező) és vPvM (nagyon perzisztens és nagyon mobil) anyagok legnagyobb veszélye a „mobilitás”.

Mivel ezek az anyagok nehezen bomlanak le és könnyen terjednek a vízi környezetben, eljuthatnak az ivóvízforrásokba is, ahonnan a hagyományos tisztítási eljárásokkal nehéz őket eltávolítani.

Keverékeknél a gyakorlati küszöb:

Ha PMT/vPvM-ként besorolt összetevő ≥ 0,1% (m/m) koncentrációban jelen van, az a keverék besorolását/címkézését befolyásolhatja.

A címkén tipikusan ilyen EUH-mondatok szerepelhetnek:

  • PMT (EUH450): Tartós, diffúz szennyezést okozhat a vízkészletekben.
  • vPvM (EUH451): Rendkívül tartós, diffúz szennyezést okozhat a vízkészletekben.

 

A PMT/vPvM osztályok bevezetése paradigmaváltást jelent a vízügyi hatóságok és az ivóvízvédelem számára is, mivel a CLP besorolás közvetlen alapot szolgáltat majd a vízkeretirányelv szerinti korlátozásokhoz.

 

A biztonsági adatlap mely szakaszait érinti a változás?

A keverékek osztályozásának frissítése több ponton is módosítja a biztonsági adatlapok (SDS) tartalmát:

1. szakasz (Azonosítás):
Keverékeknél az azonosítók és – ahol releváns – az UFI-kezelés összefügghet a változásokkal.

Praktikus útmutató: SDS 1. szakasz – termékazonosító és UFI

2. szakasz (Veszélyesség szerinti besorolás):

Itt kell feltüntetni az új veszélyességi osztályokat, a hozzájuk tartozó figyelmeztető mondatokat (EUH-mondatok) és az új piktogramok hiányában az előírt figyelmeztetéseket (Veszély/Figyelem).

3. szakasz (Összetétel):

Az összetevők adatainak tartalmazniuk kell az új besorolásokat, amennyiben azok elérik a koncentrációhatárt.

Az összetevők új besorolásai, küszöbértékei és a keverékbesorolás logikája itt „dől el” a gyakorlatban.

Az SDS összeállítási folyamatról szóló sorozatunk több helyen is hangsúlyozza a koncentráció-határok, különleges koncentráció-határértékek és egyéb tényezők szerepét.

11. és 12. szakasz (Toxikológiai és ökológiai adatok):

Részletes információt kell szolgáltatni az endokrin károsító tulajdonságokról, valamint a PBT/vPvB és PMT/vPvM jellemzőkről.

Megjegyzések:

Külön figyelmet kell szentelni a 11. és 12. szakasz koherenciájára az osztályozással (2. szakasz). 

Azok az állítások, amelyek szerint az SDS-ek automatikus „generálása” szoftverekkel kockázatos lehet az új egyedi értékelési szempontok (pl. szakirodalmi adatok az endokrin hatásról) miatt, szakmailag megalapozottak. A CLP 2023/707 szerinti osztályozás nem mindig vezethető le tisztán a számítási módszerrel, ha nincsenek megbízható tesztadatok az új végpontokra.

 

Címkézés: mi változik a gyakorlatban?

Fontos gyakorlati üzenet:

Az új osztályoknál a veszélykommunikáció sok esetben EUH-mondatokkal és jelzőszóval (Danger/Warning) történik.

A mindennapi címkézési kérdésekhez (méretek, elrendezés, kötelező elemek) jó kapaszkodó a CLP címkézés gyakorlati összefoglalónk és az Új CLP-szabályok webáruházaknak: címkézés és hirdetés című cikkünk.

 

Tipikus nehézségek

1, Beszállítói adathiány

A legjellemzőbb probléma a beszállítói láncból érkező információk hiánya.

Sok esetben az alapanyagok biztonsági adatlapjai még nem tartalmazzák az új osztályozást, ami megnehezíti a késztermék (keverék) pontos besorolását.

Egy új keveréket 2026. május 1. után már az új szabályok szerint kell osztályozni. Azonban a keverék összetevőit szállító alapanyaggyártóknak (ha „már forgalomban lévő” anyagot szállítanak) joguk van 2026. november 1-ig várni az átminősítéssel.

Következmény: A keverékgyártó 2026 májusa és novembere között olyan helyzetbe kerülhet, hogy jogilag köteles osztályozni a végterméket az új veszélyekre (pl. ED), de a beszállítója még nem szolgáltatott erről adatot a biztonsági adatlapon.

Megoldás: A piaci szereplőknek proaktívan kell kommunikálniuk beszállítóikkal, és nem várhatják meg a végső törvényi határidőket.

2, Küszöbértékek és „0,1% szabály” félreértelmezése

Az új kategóriák esetében speciális koncentrációhatárok érvényesek, amelyeknél az adott összetevőt már figyelembe kell venni a keverék veszélyességi osztályozásánál.

  • 1. kategória (ED HH 1 / ED ENV 1): Ha a keverékben az összetevő koncentrációja eléri vagy meghaladja a 0,1%-ot, a keveréket is 1. kategóriába kell sorolni.
  • 2. kategória (ED HH 2 / ED ENV 2): Az osztályozási kötelezettség csak ≥ 1% koncentráció esetén áll fenn.

Fontos!

Ha egy keverék ≥ 0,1 m/m% koncentrációban tartalmaz 2. kategóriájú (gyanús) endokrin diszruptort, a keveréket magát nem kell veszélyesként osztályozni ezen tulajdonság alapján, DE a biztonsági adatlapot kérésre a szakmai felhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

3, PCN / UFI frissítések elmaradása

Ha a keverék veszélyességi profilja vagy összetétele változik, akkor szükséges a korábbi PCN-bejelentést frissíteni, illetve új UFI is szükséges lehet a megváltozott összetétel azonosítására.

Gyakorlati segítség:

 

Alkalmazási határidők és átmeneti rendelkezések

A megfelelőségi ellenőrzés legkritikusabb pontja a határidők helyes értelmezése.

A jogalkotó egy komplex, lépcsőzetes rendszert vezetett be, amely különbséget tesz anyagok és keverékek, valamint új és már forgalomban lévő termékek között.

Anyagok (Substances):

A határidőket az ECHA és a Bizottság rendeletei  rögzítik:

Új anyagok: Amelyeket 2025. május 1. után hoznak először forgalomba, azokra azonnal alkalmazni kell az új szabályokat.

Már forgalomban lévő anyagok: Amelyek e dátum előtt már a piacon voltak, türelmi időt kapnak 2026. november 1-ig.

Keverékek (Mixtures):

A keverékek esetében a határidők későbbre tolódnak, figyelembe véve, hogy az összetevők (anyagok) átminősítése időigényes folyamat.

Új keverékek: Amelyeket 2026. május 1. után hoznak először forgalomba, azokra kötelező az új osztályozás.

Már forgalomban lévő keverékek: A „polcon lévő” termékek átcímkézésére és újraosztályozására 2028. május 1-ig van lehetőség.

 

Felkészülés a gyakorlatban

A 2026. május 1-i határidőig a piacon lévő keverékeket felül kell vizsgálni.

Javasolt az alábbi lépések követése:

Portfólió-leltár: minden gyártott/importált keverék és csomagolási variáns listázása.

Kommunikáció a beszállítókkal: Frissített biztonsági adatlapok bekérése az alapanyagokról, keverékekről.

Osztályozás felülvizsgálata: A rendelkezésre álló adatok alapján az új CLP-szabályok szerinti számítások elvégzése.

SDS-ek és címkék frissítése: Az alapanyagok osztályozásának változása esetén szükség szerint a keverék biztonsági adatlapjának a módosítása és ezzel összhangban a termék címkéjének felülvizsgálata.

 

Kapcsolódó szakmai cikkek:

 

Gyorsan, röviden

Pontosan mit jelent a 2026. május 1-i határidő a keverékeknél?

2026. május 1-jétől a keverékek besorolását és címkézését az új CLP veszélyességi osztályok (pl. ED, PBT/vPvB, PMT/vPvM) szerint is el kell végezni, ha a keverék összetétele ezt indokolja. Ez a gyakorlatban SDS- és címkeellenőrzést, sok esetben frissítést jelent.

Mely termékeket érinti leginkább a változás?

Elsősorban azokat a keverékeket, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek endokrin károsító tulajdonsággal bírnak, vagy PBT/vPvB illetve PMT/vPvM besorolás alá esnek. Tipikusan érintettek lehetnek ipari segédanyagok, tisztítószerek, bevonatok, adalékanyagok, vízzel érintkező alkalmazásokban használt termékek.

A biztonsági adatlap mely részeit kell szinte biztosan átnézni/frissíteni?

A legtöbbször az SDS 2. szakaszát (besorolás, címkézési elemek, EUH-mondatok), 3. szakaszát (összetétel és összetevők besorolása), valamint 11–12. szakaszát (toxikológiai/ökotoxikológiai információk) érinti a módosítás. Emellett a 15. szakaszban is indokolt a jogszabályi hivatkozások felülvizsgálata.

Mi a leggyakoribb hiba a megfelelés során?

A leggyakoribb probléma, hogy az alapanyagok beszállítói SDS-ei nem tartalmazzák még az új osztályokat, így a keverék besorolása nem támasztható alá megbízhatóan. Szintén gyakori hiba a koncentrációküszöbök félreértelmezése vagy figyelmen kívül hagyása, ami hibás besoroláshoz és címkézéshez vezethet.

Elég csak az SDS-t frissíteni, vagy a címkéhez/PCN-hez is hozzá kell nyúlni?

Ha a keverék besorolása vagy a veszélykommunikáció változik, jellemzően a címkét is módosítani kell. Bizonyos esetekben a változások érinthetik a PCN/UFI adminisztrációt is (különösen, ha összetételi vagy veszélyességi információ változik), ezért érdemes ezt is kontrollpontként beépíteni a felkészülési folyamatba.

 

Összefoglaló:

2026 május 1-jétől a CLP új veszélyességi osztályai a keverékekre is kötelezők, ezért a besorolást, címkézést és SDS-t felül kell vizsgálni.

A változás főként az ED, PBT/vPvB és PMT/vPvM kockázatok pontosabb kommunikációját erősíti.

A gyakorlatban leginkább az SDS 2., 3. és 11–12. szakaszának frissítése érintett. A felkészülés kulcsa a beszállítói adatok begyűjtése és a koncentrációküszöbök helyes alkalmazása.

Szükség esetén a PCN-bejelentés frissítése is szükséges lehet.

 

Kapcsolódó szolgáltatásaink:

 

Hasznos cikkek: