A 10 legfontosabb tudnivaló a vegyi termékek forgalmazásával kapcsolatban

 

Iránytű a kémiai biztonsághoz– A 10 legfontosabb tudnivaló a vegyi termékek forgalmazásával kapcsolatban

A vegyipari termékek iránti kereslet megnövekedettével, olyan új piaci szereplők (forgalmazók) is megjelentek, akik még semmilyen tapasztalattal, illetve ismerettel nem rendelkeznek az ezen termékek kereskedelmét (is) szabályozó kémiai biztonsági előírásokkal.

Cikkünkben végigvezetjük az érdeklődőket azokon a legfontosabb kérdéseken, amelyek megválaszolásával, már használható ismeretek birtokában bátran belevághatnak a vegyi termékek forgalmazásába.

 

1. A kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatok ugyanazok valamennyi forgalmazó esetében?

Természetesen nem.

Első lépésként, fontos, hogy megállapítsuk a cég „státuszát”, amelyet minden egyes termék esetében külön-külön kell meghatározni. Mindezekből logikusan következik, hogy egy cég több szerepkörrel is rendelkezhet egyszerre.

A feladatokat, kötelezettségeket elsősorban az fogja meghatározni, hogy honnan szerezzük be az adott vegyi terméket. Sőt, hogy igazán pontosak legyünk, leginkább az számít, hogy a tranzakcióban érdekeltek közül, melyik fél a termék valós „szállítója” és ennek következtében az adott országban, ahol forgalomba kerül majd a termék melyik fél lesz az eladó, illetve a vevő.

Ez az első és leglényegesebb pont, ahol még sok kémiai biztonságban jártas „szakértő” is hibás logikát követve (általában egyoldalúan vagy csak a REACH, vagy csak a CLP fogalommeghatározását veszik alapul) rosszul határozza meg az érintett cég feladatait.

Mi most nem esünk ebbe a hibába és egy egyszerű példán keresztül világítunk rá a lényegre:

Ha, egy német cégtől vásárol egy olyan terméket, amelyet később Magyarországon kíván értékesíteni, akkor a német cég hozza azt elsőként forgalomba hazánkban vagy az Ön cége?

A helyes válasz: bármelyik lehet, attól függ, hogy ki szervezi (fizeti) a szállítást.

Vagyis: ha, a német cég hozza Magyarországra a terméket, akkor a megvásárolt áru vonatkozásában a cégünk „viszonteladó” lesz, mert a német cég már Magyarországon adta el a szóban forgó terméket.

Ha, egy magyarországi cég szervezi a fuvart, akkor praktikusan „kimegyünk érte Németországba”, vagyis a német partnerünk Németországban adta el a terméket és a mi cégünk lesz a „Magyarországon forgalomba hozatalért felelős forgalmazó”.

Tudatosan nem érintettük a nem EGT tagországból történő beszerzést, hiszen az importnak minősül és mint ilyen, teljesen más megítélés alá tartozik (valójában nem is sorolható a forgalmazó kategóriába, az importőri státusz önálló kategóriaként kerül nevesítésre a vonatkozó jogszabályokban). Ez a cikk nem az importőröknek szól, annak ellenére, hogy az itt leírt kötelezettségek rájuk is vonatkoznak (de ennél lényegesebb több kötelezettségük és nagyobb felelősségük van).

Meg kell még említenünk, hogy bizonyos speciális terméktípusok esetén lehetnek plusz feladatai a forgalmazóknak (pl.: biocidok), de jelen cikkünkben nem térünk ki rájuk.

Mielőtt feltenné további kérdéseit, olvassa el a kémiai biztonság előírásaival kapcsolatban mentességet élvező termékekről szóló cikkünket is.

Ne, olvassa tovább a cikket, ha

  • a nagy kiszerelésű terméket kisebb kiszerelésbe tölti át forgalmazás előtt
  • az árumozgatáson, raktározáson és az értékesítésen kívül egyéb tevékenységeket is végez a termékkel
  • átcsomagolja, átcímkézi, új fantázianévvel látja el a terméket

mert a fenti esetekben cégének státusza már „továbbfelhasználói” minőségre változik és ezért már merőben más feladatai lesznek (lehetnek) a kémiai biztonsággal kapcsolatban.

 

2. Milyen dokumentumokkal, engedélyekkel kell rendelkeznem a forgalmazáshoz?

A magyar nyelvű biztonsági adatlap és címketerv, valamint az  OSZIR (korábbi OKBI) bejelentés (nem összekeverendő az egyéb engedélyeztetésekkel, vagy a REACH regisztrációval) birtokában kezdhető meg a forgalmazás. Engedélyeztetni csak speciális termékeket kell, mint például a biocidokat vagy a növényvédőszereket.

Viszonteladói minőségben nem kell OSZIR bejelentést tenni.

 

3. Mi is az az OSZIR rendszer?

veszélyes anyag/keverék bejelentését elektronikus úton, az OSZIR kémiai biztonsági szakrendszer használatával kell elvégezni az egészségügyi államigazgatási szerv felé.  A veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység bejelentésére is ez a felület teremt, többek közt, lehetőséget.

Fontos, hogy a felesleges költségek elkerülésének érdekében, csak a veszélyes anyagokat, keverékeket jelentsük be. Veszélyesnek osztályozott anyagok és keverékek azok, amelyek biztonsági adatlapjának 2. szakaszában legalább egy H-mondat szerepel.

Az OSZIR rendszer használatához először regisztrálnia kell. A hatóság részére fizetendő díj 9200 Ft/anyag vagy keverék. A fizetéshez a számlaszámot itt találja.

Az adatlapban bekövetkezett változásokat, vagy biocid termékek esetében, a bejelentendő adatokban bekövetkezett változásokat egy díjmentes változásbejelentéssel kell megküldeni a hatóság részére.

Megjegyzés:

A jelenlegi bejelentési rendszer 2021 január elsejétől meg fog változni. Az EU valamennyi tagállamában egységes, harmonizált (PCN) bejelentést kell majd alkalmazni, amelynek során a termékeket egyedi formulaazonosítóval szükséges ellátni.

Ha, a bejelentések elvégzéséhez segítségre lenne szüksége, kapcsolódó szolgáltatásainkat itt találja:

 

4. A magyar nyelvű biztonsági adatlapot a szállító kötelessége biztosítania számomra vagy nekem kell azt lefordíttatnom?

Amennyiben az adott terméket Magyarországon elsőként az Ön cége hozza forgalomba, akkor Ön lesz a felelős a magyar nyelvű biztonsági adatlapért.

És most itt a felelősség szón volt a hangsúly…

Lehetséges, hogy  (külföldi) partnere ad a termék mellé magyar nyelvű biztonsági adatlapot (még akkor is, ha ez nem lenne kötelessége), de azt mindig fenntartásokkal kell kezelni (jellemzően ezeket a biztonsági adatlapokat szoftverrel készítik).

Tanácsoljuk, hogy ezekben az esetekben is kérjék el az „eredeti” idegen nyelvű adatlapot is, mert, ha a hatóság/partnere valamilyen hibát, ellentmondást vél felfedezni a dokumentumban, akkor részben ez alapján lehet majd a hiányosságokat korrigálni. Mindenesetre, ajánlott ezeket az adatlapokat felhasználásuk (bejelentés, partnernek történő továbbítás) előtt, szakmailag lektoráltatni.

Ha, csak idegen nyelvű adatlapot kap, akkor Önnek kell lefordíttatnia azt. A fordítással kapcsolatban nincsenek megkötések, Ön is lefordíthatja, vagy fordító iroda, vagy erre szakosodott szakértő cég is. Annyit mindenképpen megjegyeznénk a biztonsági adatlap fordítással kapcsolatban, hogy a „fordítás” során egyben az osztályozást, a jogszabályhivatkozásokat, a tartalmi és formai felépítést és még számos egyéb szakmai jellemzőt is ellenőrizni szükséges. A felelősség az Öné, ennek tudatában mérlegeljen és válassza a legjobb megoldást.

A viszonteladóknak, a fentiekből következően, már nincs ilyen jellegű felelőssége, illetve feladata. A szállítónak a kötelezettsége a magyar nyelvű és az adott időpontban hatályos jogszabályoknak megfelelő biztonsági adatlap biztosítása. Azonban ebben az esetben sem mindegy, hogy milyen dokumentumot fogad el és továbbít később partnereinek. Ez is egy PR eszköz, amely befolyásolhatja az Ön cégének megítélését a partnerei szemében, illetve fennakadásokat okozhat a termék forgalmazását illetően. A beszállító partner kiválasztásakor ne csak az ár, hanem ez is legyen szempont!

 

5. Mi a teendőm, ha nem kapok biztonsági adatlapot a beszállítómtól?

Önmagában, az a tény, hogy partnerünk nem ad biztonsági adatlapot a termék mellé, még nem jelenti azt, hogy nem jogkövető módon járt el. Számos olyan vegyipari termék van, amelyhez nem kell biztonsági adatlapot mellékelni. A mentességet vagy bizonyos könnyítéseket elsősorban a felhasználás és a termék veszélyességi osztályozása alapján állapítják meg.

Tapasztalataink szerint a mindennapi gyakorlatban probléma forrásává vállhat, ha nem rendelkezünk biztonsági adatlappal egy vegyi termékhez. Ilyen esetekben állandó magyarázkodásra kényszerülünk a partnereink, illetve a hatóság előtt (bizonygatva, hogy az adott termék nem minősül veszélyesnek, amit viszont nehezen tudunk alátámasztani SDS hiányában). Ugyanakkor, ezekben az esetekben is van egy minimális információszolgáltatási kötelezettségünk, amelynek, lássuk be, a legegyszerűbb és legelfogadottabb módja a biztonsági adatlap átadása, illetve megléte lenne.

Tanácsoljuk, hogy a nem adatlapköteles termékhez is kérjenek biztonsági adatlapot a beszállítótól és azt ugyanúgy fordíttassák le és adaptálják (ha idegen nyelvű), mint ahogy azt más, adatlapköteles termékek esetében javasoltuk. Amennyiben a beszállító nem ad adatlapot, akkor vagy készíttessék el az SDS-t egy szakértővel, vagy egy, a biztonsági adatlap felépítéséhez hasonló dokumentumban foglalják össze a termékről rendelkezésre álló adatokat, információkat.  Az utóbbi esetben fontos, hogy az így elkészített adatlapot ne „biztonsági adatlap”-ként definiálják, mert így nem kérhető számon a biztonsági adatlapokra vonatkozó tartalmi és formai előírásoknak való megfelelés, viszont az alapvető és szükséges információk továbbítására alkalmas lesz a dokumentum.

 

6. A biztonsági adatlapot mikor, illetve milyen formában kell átadnom a vevőimnek?

A biztonsági adatlapot a termék első szállításakor kell átadnia a vevőjének. Többszöri (folyamatos) szállítás esetén, csak akkor szükséges ismét adatlapot adnia, ha időközben az adatlap újabb verziója már rendelkezésére áll.

A biztonsági adatlap átadása minden esetben bizonyítható, dokumentált módon történjen, hiszen egy hatósági ellenőrzés során tudnunk kell bizonyítani, hogy valóban átadtuk a vevőnek az adatlapot.

Fontos megértenünk, hogy a vonatkozó előírások „aktív” átadást követelnek meg, nem pedig „passzív” hozzáférhetőség biztosítását. Ha érezzük a két megközelítés közötti különbséget, akkor már azt is értjük, hogy miért is nem minősül szabályos átadásnak a céges weboldalra feltöltött biztonsági adatlap.

Az adatlap átadásának helyes gyakorlata lehet az elektronikus levélben történő elküldés, a szállítási dokumentumok (pl.: szállítólevél) vagy a számla átadásakor történő átadás. A weboldalon történő átadás abban az esetben elégíti ki a követelményeket, ha az regisztrációhoz van kötve, vagy egyéb módon biztosítják azt a „digitális nyomot”, amely az átadást – átvételt később bizonyíthatja.

A fentiekből már látható, hogy az adatlap átadása történhet elektronikusan, fizikai adathordozón vagy nyomtatott formában is (de mindig ingyenesen!).

 

7. A címkézéssel van teendője a forgalmazónak?

Viszonteladóként a partner már minden bizonnyal felcímkézte magyar nyelven, a hatályos előírásoknak megfelelően a termékeket (ha nem, akkor ne vegye át!). A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy sérült a csomagolás és vele együtt a címkézés is, így azt Önnek kell újracímkéznie (vagy visszaküldenie partnerének, – megállapodás szerint). Hibás, sérült, hiányzó termékcímkével nem forgalmazhatja a terméket!

Tartsa szem előtt, hogy a kémiai biztonság jogszabályai folyamatosan változnak, ezért minden tétel beérkezésekor ellenőrizze a biztonsági adatlap és a címke egyezőségét, összhangját! Számos esetben előfordult már, hogy újabb verziójú biztonsági adatlappal küldik a terméket, de a címkézést ennek megfelelően még nem változtatták meg (vagy ennek fordítottja is előfordulhat).

Magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazóként, a magyar nyelvű címke elkészítése a biztonsági adatlappal összhangban, az Ön feladata és felelőssége lesz. Elképzelhető, hogy a külföldi partner már többnyelvű címkével küldi a terméket. Ebben az esetben, ellenőrizze annak szövegezését (fordítását) és a viszonteladóknál alkalmazott eljáráshoz hasonlóan, a biztonsági adatlappal történő egyezőségét is.

A külföldön készített magyar címkékkel kapcsolatban szakmailag ugyanazok a fenntartásaink, mint szoftverrel készült biztonsági adatlapok esetében.

 

8. Minden kötelezettségemnek eleget tettem, akkor most rendben vagyok?

Igen, a forgalmazás megkezdhető, de a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatai nem zárultak le.

A biztonsági adatlapok, címketervek és az ezekkel összhangban a megtett bejelentések számos ok miatt szorulhatnak felülvizsgálatra, módosításra.

Az elévülést egyrészt a jogszabályok változása okozhatja, másrész a gyártói „oldalon” jelentkező módosítások, amelyek az összetételt érinthetik, vagy akár olyan új információk jelenhetnek meg a termékről amelyek változásokat indokolhatnak a biztonsági adatlapban és ezzel összhangban a címkézésben is.

Mint, ahogy korábban már jeleztük a biztonsági adatlapban bekövetkezett érdemi változásokat az OSZIR rendszeren keresztül a korábbi bejelentésének frissítésével be kell küldenie a hatóság részére.

A változások nyomon követhetőségének érdekében válasszon olyan beszállítót, amelyik hajlandó aktív kommunikációt folytatva, tájékoztatni Önt a változásokról (az, hogy a weblapján lecserélte a termék biztonsági adatlapját, még nem tájékoztatás).

A vegyi termékek forgalmazásához mindenképpen ki kell alakítania cégénél egy olyan megoldási stratégiát , amely hosszútávon biztosítja a kémiai biztonság jogszabályainak való megfelelést.

 

9. Hallottam már REACH-ről, de ugye az a forgalmazókra nem vonatkozik?

A REACH rendelet a szállítói lánc valamennyi résztvevőjét érinti, a forgalmazókat is.

A forgalmazóknak elsősorban a vevők (végfelhasználók) és a gyártók, importőrök (mint fő adatbirtokosok) közötti információáramlásban van fontos szerepük és ezáltal kötelezettségük is.

A REACH információáramlás a gyakorlatban egy aktív közvetítői feladatot jelent. A biztonsági adatlap továbbítása, átadása a vevők felé (részben) ezt a célt is szolgálja, de ennél azért több feladata lehet a forgalmazónak  kommunikációs kötelezettségeit illetően.

 

10. Hatósági ellenőrzés során mire kell felkészülnöm?

Először is működjön együtt az ellenőrző szervekkel, ez mindkét fél érdeke, igen az Öné is!

A kémiai biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit a területileg illetékes elsőfokú hatóság (Nemzeti Népegészségügyi Központ – NNK) szakemberei fogják ellenőrizni.

A helyszíni ellenőrzés szempontjait a korábban tárgyalt „státuszok” fogják meghatározni. Ennek eredményéről természetesen jegyzőkönyv is készül.

 

Kapcsolódó cikkek

 

 

Címkék: